2016. dec 06.

Önmagunk vezetése (1. rész)

írta: FreedomBencze
Önmagunk vezetése (1. rész)

"Találkoztam az ellenséggel - és én vagyok az!"

Az emberi természetünk sajnos felruház minket azzal a képességgel, hogy a világon mindenit meg tudjunk ítélni - kivéve önmagunkat. 

Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor elismerjük, hogy saját magunkat a legnehezebb vezetni. 

A legtöbb ember két teljesen eltérő mércét használ akkor, amikor magát ítéli meg, és amikor másokat. Másokat általában a cselekedeteik alapján ítélünk meg. Ez nagyon általános. Viszont önmagunkat a szándékaink alapján ítéljük meg. Még ha helytelen dolgokat tettünk is, ha úgy véljük, hogy mi csak jót akartunk, akkor felmentjük magunkat. Sajnos hajalmosak vagyunk újra és újra ebbe a téveszmébe esni, ahelyett, hogy megkövetelnénk magunktól a változást.

1. Tanulj meg követő lenni

"A civilizáció mindig veszélybe kerül akkor, amikor olyanok kapnak hatalmat az irányításra, akik sohasem tanultak meg engedelmeskedni." 

Egy olyan vezető tudja csak, hogyan kell másokat jól vezetni, aki maga is jó követő volt. A jó vezetéshez az kell, hogy megértsük azt a világot, amelyben a követők élnek. Ha valaki tudja milyen alárendeltnek lenni, jobban megérti, hogyan kell hatalmat gyakorolni. Ezzel szemben azok a vezetők, akik sohasem voltak jó követők, vagy nem vetették alá magukat feletteseiknek, hajlamosak arra, hogy gőgösek, a valóságtól elrugaszkodottak, merevek és autokratikusak legyenek. 

2. Fejleszd az önuralmad

Mindnyájan felelősek vagyunk azért, ahogy a cselekedeteinket és döntéseinket igazgatjuk. Az, hogy folyamatosan jó döntéseket hozzunk; hogy a helyes dolgokat tegyük, amikor kell; és hogy tartózkodjunk a helytelen tettektől - mind-mind jellemet és önuralmat igényel. Ha másként cselekszünk, elveszítjük az irányítást önmagunk felett: olyan dolgokat teszünk és mondunk, amiket később megbánunk, elszalasztunk lehetőségeket, és adósságokba verjük magunkat. Ahogy a Bibliába is olvashatjuk: "A gazdag uralkodik a szegényen, és az adós szolgája a kölcsönadónak." (Példabeszédek 22,7)

Egy brit esszéíró, John Foster így ír: "Az az ember, akinek nem jellemből születnek a döntései, sosem ura önmagának. Mindig az alá fog tartozni, ami éppen foglyul ejti."

Ha ostobák vagyunk,az egész világot le akarjuk győzni. Ha bölcsek vagyunk, saját magunkat akarjuk legyőzni. 

(Forrás: John C. Maxwell)

Szólj hozzá