2 évente van Nagytábor a baptista fiataloknak. Idén Tatán találkoztunk. Röviden: a környezet györnyörű, maga a tábor "szocreál". Ezen felül azonban a tanítások, szemináriumok és beszélgetések, olyan hangulatot teremtettek, amely páratlan volt. Több száz fiatallal együtt éltük át a "kikapcsolódás" örömét és láttuk meg a "bekapcsolódás" lehetőségét!

A tábor igazi értékét az fogja megmutatni, hogy a megtért és megújult fiatalok, hogyan tudnak a helyi gyülekezetbe jól beilleszkedni. Amit a táborban láttam az felemelő volt! A fiatalok odaszánták magukat arra, hogy jobban megértsék és megtegyék azt, amit Isten kér tőlük.

Ezt írtuk a tábor elején: "Nagyon sokan vannak akik eltompultak, fásultak, mind lelki, mind erkölcsi értelemben. Vannak, akik közönyösek, kiégettek és nem lobog már bennük a tűz, pedig csak néhány éve hívők. A megoldás tehát, beszéljünk az Isten erejéről, arról, hogy Isten szól és cselekszik ma is, beszéljünk a hit krízisről, amelybe akkor kerülünk, ha Isten nem szól. Beszéljünk a fordulópontokról, a mérföldkövekről és végül arról, hogy hogyan lehetek "éles" keresztény." Hiszem, hogy akik ott voltak, változott az életük!

Láttam vezetőket, akik igazán megújultak, fiatalokat, akik őszintén megtértek. Láttam, ahogy barátságok alakulnak egy-egy játék kapcsán. Ahogy visszagondolok az elmúlt hétre azt láttam, hogy miközben "kikapcsolódunk", egyre jobban valami nagyobbnak lettünk a részesei. Öröm volt nézni, ahogy egyre jobban megértettük, hogy mire hív bennünket Isten! Remélem, sokan tértek úgy haza, hogy látják és érzik mi a feladatuk!